|
Mezőkovácsháza polgármestere:

Dr. Szarvas Attila

Mezőkovácsháza címere

Csanád Vezér szobor
Térkép
Mezokovácsháza rövid története
A település és környéke osidok óta lakott terület, történelmi múltja a VII. századi avarkorig nyúlik vissza, a IX. században már templomos hely volt. Az avar kori, majd honfoglalás kori lakott helyet a tatárjárás pusztította el eloször. A város neve a hagyomány szerint Hunyadi János fegyverkovácsaitól származik. A "Kovács" szó, a nyelvészek szerint személynévi eredetu, de mert éppen abban az idoben jelenik meg írásos említése eloször - 1463: Kowachaza - amikor a családnevek még kialakulóban voltak, valószínu, hogy a Kovácsnak nevezett személy valóban e szakmának a mestere volt. A település másik név eredet története a török harcok utáni elnéptelenedo korból való. Eszerint, ezen a pusztán vezetett keresztül az az út, melyen az Erdélyen túli részeken tartott szarvasmarhákat hajtották a bécsi vásárokra eladni. Az út mellett egy élelmes kovácsmester házat épített. Amint tudjuk, abban az idoben a kovácsok a mesterségük mellett emberek és állatok gyógyításával is foglalkoztak, így érvágást is végeztek, sot szállást, élelmet is biztosítottak az átutazóknak.
Csakhamar kialakult a marhahajtók között az a szokás, hogy annak a kovácsnak a házánál pihentek meg, aki az út mellett a mezon építkezett. Nyilvánvaló hogy nagy forgalom miatt a kovács jó anyagi körülmények között élt, s így a kovács háza mellé újabb házak is épültek. A hosszú évtizedek alatt kialakult település ennek következményeként kapta a Kovácsháza nevet. Mivel a házak az út mellett hosszan elnyúlva épültek meg, a település neve a XIX. század vége felé Hosszúkovácsháza névvel bírt, majd a település fejlodése, újabb házak, utcák építése után kialakult végleges neve: Mezokovácsháza.
A XV. század második felében, 1463-ban Mátyás királytól mezovárosi rangot kapott az akkorra újra benépesült település. A virágzó mezováros 1552-ben a török elleni harcok idoszakában ismét pusztulásnak indult. A török kiuzése után a terület teljesen elnéptelenedett s pusztává vált.A terület a török kiverése után kincstári tulajdonba került. A kincstártól, - a korra jellemzo szabályok szerint, - különbözo bérlok vették ki bérbe a pusztát.
A Bittó nevezetu család, - a puszta fobérlojeként - 1814-ben, az akkori Észak-Magyarországról származó magyar és szlovák telepesekkel népesítette be Kovácsházát, mint szerzodéses dohánykertész telepítvényt. Ez az újratelepítés képezi a mai Mezokovácsháza alapjait. A mezogazdasági termelés mellett a lakosság foként a jól jövedelmezo fuvarozással foglalkozott. Ezenkívül nagyállattartása volt még jelentos, kiváltképp a juhtenyésztés. Az 1860-70-es évekre, - a népességben számottevoen gyarapodott a település - a környék közlekedési és kereskedelmi központjává vált.
1872-tol a szolgabírósági székhely szerepét töltötte be. Fejlodése során jellegzetes agrárploretár községgé lett. A mezogazdasági bérmunkások aratósztrájkokkal hívták fel a figyelmet a kor problémáira. Ebben az idoszakban Csanád vármegyén belül járási székhelyként muködött. Mindezek a változások a község megnevezésében is megmutatkoztak, ugyanis ekkor Nagykovácsházának hívták.
A község fejlodésének jelentos állomása volt az 1883-as év. Ekkor készült el az Arad-Csanádi vasútvonal, s ez Mezokovácsházát is bekapcsolta az országos közlekedés vérkeringésébe. Forgalmas útállomásként tartották nyilván az Orosháza-Arad útvonalon, sot - mivel akkoriban a Szárazér még dereglyékkel hajózható volt, - hajóval akár Hódmezovásárhelyig vagy Szegedig is el lehetett jutni innen.
Az I. és II. világháború mérhetetlen viszontagságaival, borzalmaival és pusztításaival kitörölhetetlen nyomokat égetett a túlélok és a község életébe. Az elso világháborúban 159 mezokovácsházi és 81 reformátuskovácsházi, a második világháborúban 128 mezokovácsházi és 37 reformátuskovácsházi katona esett áldozatul, emellett 420 zsidó honfitársunkat hurcoltak el.Mezokovácsháza 1950-tol kezdodoen tartozik Békés megyéhez. Az 1945 és 1970 közötti mérsékelt fejlodési periódust követoen, 1971-tol a község fokozott mértékben fejlodött. 1971-ben a Kormány döntése alapján az országos településfejlesztési koncepció Mezokovácsházát középfokú központnak, vidéki ipartelepítési centrumnak jelölte ki.
Ettol kezdve a település dinamikusan fejlodött, komoly beruházásokra került sor. A járások megszunéséig, vagyis 1984-ig, Békés megye déli területének mezogazdasági, kereskedelmi, oktatási, kulturális és igazgatási központja volt. Városi rangot 1986-ban kapott.
A település arculatán az elmúlt másfél évtizedben a kisvárosi jelleg egyre markánsabbá vált. A fejlesztések eredményeképpen az említett idoszakban 16 utca kapott aszfaltburkolatot, 258 lakás épült, kiépítésre került a kábel tv, megvalósult a biológiai szennyvíztisztító telep, korszerusítették a közvilágítást, kialakították a piacteret. Autóbuszpályaudvar, posta, sütoüzem, napközikonyha épült, bovült a városháza, megépült a Crossbar telefonközpont, az általános iskola 8 tanteremmel, a Hunyadi János Gimnázium 4 tanteremmel bovült. A Muvelodési Központ elott kialakításra került a Történelmi Emléksétány. Emlékszobrot emeltek a II. világháború hosi halottai és a millennium tiszteletére. A honfoglalás millecentenáriumára Emlékparkot hoztak létre és kopjafát állítottak. 1998-ban elkészült a katolikus és református templom éjszakai díszkivilágítása.
Az oldal hibátlan megjelenítéséhez 1024x768-as felbontás szükséges
Az ön képernyő felbontása:
Created by ThreeGoodFriends ™ | forrás: www.mezokovacshaza.hu
|